Lámfalussy Sándor neve elválaszthatatlan a közös európai valuta, az euró megszületésétől, az Európai Központi Bank létrehozásától és az európai pénzügyi felügyelet kialakításától. Életútja, szakmai érdemei és nemzetközi elismerései egyaránt bizonyítják, hogy a magyar származású Lámfalussy Sándor milyen jelentőséggel bír az európai gazdasági integrációban. Az életrajz a források bizonytalansága miatt tartalmazhat pontatlanságokat, amennyiben ilyet észlel, kérem jelezze.
Lámfalussy Sándor 1929. április 26-án született Kapuváron. 1949–1953 között a Leuveni Katolikus Egyetem (Belgium) végezte közgazdasági tanulmányait és szerzett 1953-ban közgazdasági diplomát. 1953–1955-ig a Nuffield College (Oxford, Egyesült Királyság) kutató hallgatója, majd 1957-ben doktori fokozatot szerzett (D. Phil. Economics). 1961–1962 között az USA-beli Yale Egyetemen, majd 1965–1995 között a Leuveni Katolikus Egyetemen oktatott. 1997-től a Leuveni Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Intézetét vezette.
Lámfalussy Sándor karrierjét a Nemzetközi Valutaalapban kezdte, majd a Belga Nemzeti Bankban dolgozott, ahol 1982 és 1993 között a bank igazgatója volt. Ebben az időszakban Lámfalussy Sándor megalapította a Nemzetközi Fedezettségi Bankot (International Clearing Bank), amely azonban nem érte el a várt sikereket. A Belga Nemzeti Bank igazgatójaként dolgozva megszervezte az első európai monetáris együttműködést az Európai Központi Bank és a Közép- és Kelet-Európai Országok Bankjai között. Azóta ez a rendszer az egész európai pénzpiacot és gazdaságot átfogóan meghatározó tényezővé vált. Lámfalussy Sándor neve azonban az európai pénzügyi integrációval és az euróval kapcsolatos munkájával vált ismertté. A 90-es évek elején az Európai Unió (akkor még Európai Közösség) és a tagállamok vezetői egy olyan gazdasági unió létrehozásáról döntöttek, amelynek kulcsfontosságú eleme az egységes európai valuta, az euró bevezetése volt. Lámfalussy Sándor az euró előkészítésében fontos szerepet játszott. 1994-ben az Európai Bizottság felkérte, hogy vezesse az Európai Monetáris Intézet (EMI) előkészítő bizottságát, amely az euró bevezetése előtt felügyelte az egységes monetáris politika irányítására vonatkozó döntések előkészítését. 1998-ban az Európai Központi Bank (EKB) alapító elnöke lett, és 2002-ben az euró bevezetésekor nyugdíjba vonult. Az EKB-nál eltöltött ideje alatt Lámfalussy Sándor jelentős szerepet játszott az EKB szabályozó szerepének megerősítésében és az európai pénzügyi piacok fejlesztésében. Lámfalussy Sándor életművének kiemelkedő eleme az úgynevezett Lámfalussy-elv, amely az európai pénzügyi szabályozás és felügyelet rendszerének meghatározó elvei közé tartozik. Ennek az elvnek a lényege, hogy az Európai Unió szabályozását és felügyeletét két szintre kell bontani: az első szinten az uniós intézményeknek kell átfogó szabályozási kereteket kidolgozniuk, a második szinten pedig az egyes tagállamok szabályozó hatóságai felügyelik és végzik az egyes intézmények tevékenységének ellenőrzését. Ez a megközelítés elősegíti az európai pénzpiacok fejlesztését és a hatékonyabb pénzügyi felügyeletet, amely elősegíti az euró árfolyam stabilitását.
Lámfalussy Sándor az európai pénzügyi integrációval kapcsolatos szakmai munkásságáért számos nemzetközi kitüntetést kapott. 2001-ben megkapta az Európai Unió Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2002-ben az Európai Központi Bank aranyérme díjat, 2003-ban pedig az Európai Parlament díját. A nemzetközi szakmai szervezetek közül pedig 2001-ben megkapta a Pénzügyi Stabilitási Fórum (Financial Stability Forum) kitüntetését. 1996-ban bárói címet kapott a Belga királytól.
Lámfalussy Sándor személyisége a munkájára és a szakmájára való összpontosítást tükrözi. Nagyon magasan tartotta a szakmai elvárásokat, és igyekezett mindig a lehető legjobb minőségű munkát végezni. Azok, akik ismerték, elismerik a munkásságának szakmai hozzáértését és elkötelezettségét az európai gazdasági integráció iránt. Lámfalussy Sándor híres volt a precíz és alapos munkavégzéséről. Az a szokása is kialakult, hogy minden eseményről, amelyen részt vett, részletes naplót vezetett. Ez a napló azóta is fontos forrásként szolgál az európai pénzügyi integráció történetének megismeréséhez. Lámfalussy Sándor magánélete is szorosan kapcsolódott a szakmájához. A felesége, Anne-Marie Lámfalussy szintén közgazdász volt, és több mint 50 évig dolgozott az Európai Bizottságnál, szintén az európai gazdasági integráció területén.
Összefoglalva, Lámfalussy Sándor az európai gazdasági integráció kiemelkedő személyisége volt, aki jelentős szerepet játszott az európai monetáris együttműködés és pénzpiacok fejlesztésében. Az általa kidolgozott Lámfalussy-elv ma is meghatározó elve az európai pénzügyi szabályozásnak és felügyeletnek. Élete és munkássága példaértékű azok számára, akik a szakmájukban szeretnének kiemelkedni.
Érdeklik a bankbetétek, befektetési alapok és az államkötvények?
Iratkozzon fel a jokamat.hu hírlevelére! Kéthetente küldünk egy rövid összefoglalót az aktuális kamatokról és hozamokról.
Minden javaslatot, észrevételt szívesen látunk!