Aktuális magyar jegybanki alapkamat [grafikonnal]

Magyar jegybanki alapkamat információk

A grafikon az MNB által közzétett adatokat tartalmazza.

A jegybanki alapkamat fogalmának pontos megértéhez érdemes távolabbról indulni és megismerkedni a piacgazdaság alapvető működésével és fogalmaival.

A piacgazdaság vagy más néven kapitalizmus lényege a szabad verseny. Egy ilyen rendszerben a termelőeszközök (vagyis minden olyan tárgy, épület és terület, ami jövedelemtermelésre képes) magántulajdonban vannak és a megtermelt jövedelmet is a piaci viszonyok osztják el a piac szereplői között. Ebben a tekintetben nincsen egy olyan felsőbb hatalom, aki felügyeli és szabályozza az egyenlő részvételt és elosztást.

A szabad verseny helyzete azonban nem azt jeleneti, hogy a gazdaságra semmilyen szabályozás vagy felső irányítás nincs hatással. Valójában ez a fogalom csak arra utal, hogy bármely személynek vagy vállalatnak megvan a lehetősége arra, hogy részt vegyen egy gazdasági tevékenységben, akár a vevő, akár az eladó szerepét magára öltve. A közhiedelemmel ellentétben a kapitalista rendszerre is jellemző a piac működésének szabályozása vagy befolyásolása.

Az egyes országoknak lehetősége van arra, hogy növeljék, illetve csökkentsék a gazdaságban forgó pénzt, redukálják vagy növeljék az inflációt, illetve szabályozzák a hitelfelvétel egyszerűségét. Ezeknek a szabályozásoknak az összefoglaló neve a monetáris politika. A monetáris politika legfőbb célja az infláció korlátok között tartása és az árstabilitás megőrzése.

Ezekért a feladatokért a jegybankok felelősek. De vajon mi is az a jegybank?
A jegybank az az intézmény, ahol a kereskedelmi bankok tartják a pénzüket, egyszerűen megfogalmazva a jegybank a bankok bankja. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank tölti be ezt a szerepet. Fontos, hogy a bankok nemcsak a jegybanknál tárolhatják a pénzüket, hanem hitelezhetnek is (például a magánszférában vagy az államnak). A jegybankban tárolt pénz után járó hozam a jegybanki alapkamat.
Természetesen az elsődleges inflációs célok mellett a jegybanknak árfolyamcéljai is vannak. Az alacsony infláció mellett az sem mindegy, hogy milyenek a tőzsdei vagy a kötvénypiaci hozamok, illetve hogyan erősödik vagy gyengül az országunk devizája. Ezek ugyanis mind olyan tényezők, amelyek visszahatnak a magyar gazdaság működésére. Azonban ne felejtsük el, hogy ezek csak mellékes célok és elsődleges szempontként az árstabilitást kell figyelembe vennie a jegybanknak. A jegybank másik alapvető célja, hogy a recesszió és a konjunktúra gazdasági időszakait szabályozott mederbe terelje. Recesszió alatt azt az időszakot értjük, amely a gazdasági aktivitás visszaesésével jár, a konjunktúra szakasza alatt pedig a gazdasági fellendülést értjük. A jegybank célja, hogy a recesszió minél rövidebb, a konjunktúra pedig minél állandóbb időszak legyen. A magas infláció elkerülése érdekében ezeknek az időszakoknak a minél ritkább váltakozása is lényeges szempont.

De vajon pontosan milyen eszközei vannak egy országnak arra, hogy szabályozza a saját pénzügyi működését?
A két legfontosabb eszköz a …

• - jegybanki alapkamat szintjének a meghatározása
• - a gazdaságban lévő pénzmennyiség szűkítése vagy növelése.

Magyarországon nemcsak a jegybanki alapkamatnak van jelentős szerepe, hanem a MNB egyhetes betéti kamata is meghatározó. A MNB egyhetes betéti kamata alatt azt a hozamot értjük, amelyet a kereskedelmi bankok kapnak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek után.
A monetáris politikán kívül a jegybanknak még sokféle feladata van. Ide tartozik például…

• - a bankjegyek és érmék kibocsájtása a lakosság részére
• - az ország deviza- és aranytartalékának kezelése
• - a fizetési forgalom zavartalanságának a garantálása
• - a statisztikai célú adatok gyűjtése és nyilvánosságra hozása
• - az ország pénzügyi stabilitásának felügyelete és fenntartása.

Milyen hatása lehet ránk a magas jegybanki alapkamatnak?

Ha a gazdaság lassítása a cél, akkor a jegybank az alapkamat növelésének eszközéhez nyúl. Felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon miért kell lassítani a gazdaságot? Nem az a célunk, hogy az embereknek minél jobb legyen? Sajnos a hirtelen megugró, túlfűtött gazdaság negatívan hathat az inflációra, ezért érdemes inkább a kiegyensúlyozott növekedést támogatni.
A jegybanki alapkamat növelése például kifejezetten jótékony lehet, ha nő az infláció. Az utóbbi időben mindannyian megtapasztalhattuk a termékek és a szolgáltatások árának nagymértékű emelkedését. 2022 szeptemberében 20,1 százalék volt a havi infláció, ráadásul az élelmiszereket a pénzromlás ennél jóval súlyosabb mértékben érintheti.

De vajon hogyan hat erre a helyzetre az alapkamat emelése?
A kereskedelmi bankok akkor fogják a jegybanknál tárolni a pénzüket, ha az nagyobb kamatot kínál, mint a magánszféra vagy az állam hitelezésével szerezhető nyereség. A jegybanknál tárolt pénz biztonságban van és magas alapkamat esetén jó hozam is jár utána.
Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a hitelek beszűntetése nem lehetséges. A jegybanki alapkamat emelése esetén a kölcsönök után járó kamatok is növekedni fognak. A lakosság szempontjából ez azt eredményezi, hogy drágább lesz hitelhez jutni és előfordulhat, hogy a már meglévő hitelek után is többet kell fizetni (változó kamatozás esetén). Fontos, hogy a hitelek kamatára - a futamidőtől és kamatperiódustól függően - a BUBOR (a Budapest Bankközi Forint Hitelkamatláb) és a hosszú lejáratú állampapírok átlaghozama van közvetlen hatással így érdemes inkább ezt a mutatót figyelnünk.

A drága hiteleknek köszönhetően a kereskedelmi bankok nagyobb bevételre tesznek szert. Ennek szerencsére nem csak a pénzintézetek látják hasznát, hanem azok az ügyfelek is, akik betétben helyezik el a pénzüket a banknál. A nagyobb bevételnek köszönhetően a kereskedelmi bankoknak lesz lehetősége nagyobb hozamot nyújtani az ügyfeleknek.
A jegybanki alapkamat növekedése az állampapírok hozamára is hat. A magasabb jegybanki alapkamat együtt jár a jobban kamatozó állampapírral.
Ezek az összefüggések az inflációra is hatással vannak.
Egyrészt a drágább hitel miatt kevesebb ember tud élni a kölcsönfelvétel lehetőségével. Ez azt eredményezi, hogy az emberek és a vállalatok összeségében kevesebb pénzt költenek. A csökkent kereslet a termékek és a szolgáltatások árára is hatással van, kevésbé valószínű ilyenkor a drágulás.
Másrészt a kedvező kamatozású bankbetétek és állampapírok a külföldi befektetők érdeklődését is felkelthetik. Ha a külföldi befektetők több forintot vásárolnak, akkor ez a forint erősödéséhez fog vezetni. Erősebb forinttal pedig olcsóbbá válnak az importtermékek, hiszen kevesebb forintot kell fizetnünk például egy euróért.
Ennek a gyakorlatnak megfelelően a jegybanki alapkamat folyamatosan emelkedett az utóbbi időben és még további növelés várható. A különbség hatalmas: 2020 júliusában a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton volt a 0,6 százalékos szintjével. Ezzel a csökkentéssel a jegybank a COVID-19 járvány miatt esetlegesen kialakuló gazdasági visszaesést szerette volna elkerülni és igyekezett ösztönözni a hitelfelvételt. Azonban a jegybanki alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintje hatalmas ugrás. Mélypont helyett a történelmi csúcs féle közelítünk. Ezek a változások az infláció és a válság szintjének mérséklését célozzák meg.

Milyen hatása lehet ránk az alacsony jegybanki alapkamatnak?

Habár jelenleg nem az alacsony alapkamat időszakát éljük, érdemes lehet megvizsgálni, hogy hogyan hat az alapkamat csökkentése az ország gazdaságára és a mindennapi pénzügyeinkre.
Ebben a helyzetben 3 olyan változásról érdemes tudnunk, amely közvetlenül is hatással van az életünkre:

• - nő az infláció. Ez azt jelenti, hogy a boltok polcain megtalálható importtermékek drágábbak lesznek, de megjelenhet egy borsosabb árú külföldi nyaralás képében is.
• - kevesebbet kamatoznak a bankbetétek és az állampapírok. A fent már említett összefüggések ebben az esetben negatívan hatnak a hozamra.
• - olcsóbban juthatunk hitelhez.

Az alapkamat csökkentésére általában akkor kerül sor, ha a gazdaság fellendítése a cél. Ilyenkor a több hitel és kevesebb megtakarítás miatt nagyobb összeg kerül az ország pénzügyi vérkeringésébe.