2013.06.03      

A rendezvény fővédnöke, a Magyar Szolár Szövetség elnöke E-utakon az EU című előadásában rámutatott, hogy 2050-re a közlekedésben részt vevő járművek 15 százaléka használ majd fosszilis és bioüzemanyagot, 15-15 százalékuk lesz hibrid vagy hidrogén meghajtású, míg az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya megközelíti a 60 százalékot. A nemzetközi energiaügynökség szerint több elektromos és hibrid autót adnak majd el, mint amennyi hagyományos meghajtású járművet ma értékesítenek a világon, miközben a járműértékesítés háromszorosára fog emelkedni.
Glattfelder Béla elmondta, hogy az elektromos közlekedés térnyerésében nagy szerepe lehet a megújuló energiáknak, amelyek "jól tárolhatók lesznek" a különböző elektromos hajtású járművekben. Hozzátette: az Európai Unió elképzelései szerint az 1990-es szinthez képest 2050-re a szén-monoxid-kibocsátást 20 százalékra kell csökkenteni.
Hangsúlyozta, hogy az uniós törekvések nem kizárólag környezetvédelmi okokra vezethetők vissza, hanem gazdaságiakra is: jelenleg napi egymilliárd eurónyi gázt és kőolajat importál a közösség, miközben a mostani 20 százalékról 2030-ra 85 százalékra fog emelkedni az import fosszilis energiahordozók aránya a norvég és a brit olajmezők kiürülése miatt.
Kiemelte: a gépjárművek szén-monoxid-kibocsátását is jelentősen szorítja vissza az EU, ezért a gyártók csak hibrid és elektromos autókkal tudnak megfelelni a szigorodó követelményeknek. A tervek szerint a nagyvárosok központjaiban 2030-ig ötven százalékra kell csökkenteni a hagyományos üzemanyagokkal hajtott gépkocsik részarányát, 2050-től pedig csak hibrid, hidrogén- és elektromos meghajtású autók közlekedhetnének a belvárosokban.
Az unió szeretné elérni, hogy 2020-ig jelentősen növekedjen Európában az elektromos töltőhelyek száma. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a mostani húszegynéhány állomás helyett 2020-ig 68 ezer töltőhelyet kellene létesíteni, amelyből hétezernek teljesen nyilvánosnak kellene lenni.
Glattfelder Béla szerint a hálózat kiépítésének költségeit nagyáruházak, parkolótársaságok, munkahelyek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák, valamint állami, önkormányzati intézmények viselhetnék. Lévai Ferenc, a házigazda Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Rétimajor a természetközeli megoldásokra épül, így kapcsolódva a konferencia témájához. Hozzátette: hosszú idő óta csak elektromos csónakokat használnak vizeiken, van elektromos kisautójuk is, idővel pedig szeretnének elektromos meghajtású traktorokat alkalmazni a tópartokon és a földeken.
Bednár András, a rendezvény főszervezője, az Elma típusú elektromos autó megálmodója elmondta: szeretnének hagyományt teremteni a találkozóból, és céljuk, hogy a magyar származású autóipari mérnök, Barényi Béla munkásságát megismertessék. Megjegyezte, hogy a Magyarországon kevéssé ismert "monarchiabeli géniusznak" volt a legtöbb szabadalma a világon.
Közölte: a 16 évvel ezelőtt elhunyt Barényi Béla neve egybeforrt a Daimler-Benzzel, ma sincs szinte egyetlen olyan alkotóelem a Mercedesekben, amihez ne lenne köze a tervezőnek. Hozzátette: már évtizedekkel ezelőtt leírta, hogy a modern autó környezetkímélő, minimális fogyasztású és átalakítható lesz.
Barényi Béla 1907-ben született a Bécs melletti Hirtenbergben. Első autóbiztonsági ötleteit 18 éves korában vetette papírra. A neves közlekedésbiztonsági mérnök mintegy 2500 szabadalom tulajdonosa volt. 1939-től 1972-ig dolgozott a Mercedes Benz AG-nál, hosszú ideig vezette a fejlesztési csoportot, ő alapította a Mercedes balesetkutatási részlegét. Első ízben 1959-ben építették be egy autóba Barényi úgynevezett "gyűrődő zónáját", amely arra hivatott, hogy deformálódásával elnyelje az esetleges ütközés energiáját, s így védje meg az autó utasainak életét. Az autók biztonságát növelő találmányaival - a kétrészes biztonsági kormányoszloppal, az oldalsó ütközésvédelemmel, a bukásvédő merevítővel, a biztonságos utastérrel, a süllyeszthető ablaktörlővel, a kormánykerék közepének felnyársalástól megvédő kipárnázásával - milliók életének védelmezője lett.
Barényi Béla életének 90. évében, 1997. május 30-án hunyt el a württembergi Böblingenben.

Forrás : MTI